gyakornok.jpgBachelor, mesterképzés, felsőfokú szakirányú továbbképzés. EVS, Erasmus. Ezeket a kifejezéseket hallani manapság a végzős egyetemista, főiskolás diákoktól. Nem irigylem őket: őrült küzdelem megy a tanulásért, miközben a megszerzett diplomák jelentős része kis túlzással akár a kukában is végezhetné. Pályakezdőként elindulni itthon ma egyáltalán nem könnyű. A legnehezebb helyzetben a nem nyelvekre specializálódott bölcsészek (esztétika, filozófia, régészet, szabad bölcsészet stb…), a kertészmérnökök, a grafikusok, a kommunikáció szakosok, jogászok vannak. Ezekre a szakmákra sajnos csekély most az igény vagy épp túlképzés van a jelöltekből. Velük szemben az informatikusok, mérnökök és gazdasági szakemberek válogathatnak a jobbnál jobb lehetőségek közül. Elég, ha vetünk egy pillantást az egyik állásportál hirdetéseire, látni fogjuk, hogy 80%-ban reál-beállítottságú szakembereket keresnek.

Sokszor említett tényező a hétköznapokban az is, hogy a munkaadók tapasztalatot, felmutatott eredményeket várnak el a pályakezdőktől. Ma már valóban luxus gyakorlat nélkül kikerülni a felsőoktatási intézményből. Felismerték ezt az iskolák is: majdnem mindenhol kötelezővé vált a 6-12 hetes vállalati tapasztalatszerzés, melyet papírral kell igazolniuk a diákoknak. A cégekkel jobb esetben születik egy keretszerződés az együttműködésről.

A gazdasági, mérnöki képzésben részt vevők itt is előnyt élvezhetnek. A multinacionális cégek már az iskola befejezése előtt jobbnál jobb „management trainee” programokkal próbálják becserkészni őket. A programok lényege, hogy fél-egy éven keresztül a cég több területén, rotálva is kipróbálhatják magukat viszonylag jó fizetésért (kb. nettó 100.000-200.000 Ft). A program végeztével a legjobb diákok felvételt nyernek, biztosítva a „saját nevelésű” munkaerőt. Az ilyen gyakornokok valóban foglalkoznak szakmai feladatokkal, jó kapcsolatokat építhetnek ki és teljes egészében a multi világhoz szocializálódnak. Karrierívük jobb esetben folyamatosan felfelé ível, de ez a kiképzés magában hordozza azt a veszélyt is, hogy sosem találkoznak a „nagy magyar” valósággal, amelynek ismerete valljuk be, még jól jöhet, ha a környező világot reálisan akarjuk látni. Többnyire részfeladatokkal foglalkoznak, nem feltétlenül globális a látásmódjuk. Egy bizonyos idő elteltével, egy szint után elbizonytalanodhatnak a választott szakmájukban, de a fizetési színvonal és a járulékos előnyök miatt nehezen fognak tudni más irányba váltani.

                A túlképzett szakmákban elhelyezkedők számára szintén hasznos lépés lehet a gyakornokság. Jobb esetben minimális fizetést is kaphatnak, gyakran diákszövetkezeten keresztül (kb. 40 000-100 000 Ft), de nem ritka, hogy a cégek megengedik, hogy a diák több hónapon, akár egy éven keresztül betekintést nyerjen a kulisszák mögé. Érdekes dilemma ez: törvény szabályozza, hogy a hat hetet elérő (=5 hét 4 nap utáni) munkavégzésért munkabér jár. Mégis sokszor a diákok keresik a kiskapukat, hogy tovább maradhassanak akár fizetés nélkül is. Már azok, akik megtehetik, és valamilyen módon tudják támogatni őket a szüleik. A teherbírók azonban az iskola utolsó félévében sokszor azt is bevállalják, hogy fenn tartanak egy kevésbé érdekes álláshelyet (árufeltöltés, vendéglátás stb) és mellette ingyen gyűjtenek tapasztalatot a szakmájukban. Bár a nyugati országokban ezt szinte el sem tudják képzelni, mégis érdemes befektetésként nézni az „ingyen” időszakra. Annyit mindenképp nyerünk vele, hogy könnyebben szerezhetjük meg az első igazi munkahelyünket már pár hónapos tapasztalattal is. Ráadásul, ha mély szakmai tapasztalatot nem feltétlenül minden helyen szerzünk, benyomást egy cég kultúrájáról mindenképpen kapunk a gyakornokságon keresztül. A szakmai alázat a későbbi pályánk során is fontos szerepet játszhat.

A bejegyzés trackback címe:

https://karriercafe.blog.hu/api/trackback/id/tr496307081

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jobangel · http://jobangel.hu/blog 2014.06.17. 14:13:17

A "szakmai alázat" kifejezéstől rosszul vagyok, mert vmi alárendelt, szervilis, egyéniség nélküli szolgaként mutatja be az embert. Ha "szakmai elhivatottságot" írunk, jobb irányba tartunk.

Járt már nálam jónéhány álláskereső, akit egyik gyakornoki poziból a másikba pakoltak, már 4-5 éve gyakornokok, értelmes szakmai kilátás nélkül, köszönhetően a szakmai alázatuknak. Jó dolog a gyakornokság, ha a cégek nem élnek vissza vele. De visszaélnek. Így olyat írni, hogy a nyugati országokban már ingyen is, elég veszélyes, főleg kis magyar valóságunk fényében.

És sajnos a munkáltatók a gyakornokságot nem veszik komolyan: nem adnak olyan feladatot, amiben valóban jól megmutathatja magát a gyakornok, általában az egyszerű adminisztrációnál ragadnak le. Van még mit fejlődni ezen a területen is a munkaerőpiacunknak, munkáltatóknak egyaránt.

Nessaj 2014.06.17. 16:28:20

Úgy érzem, hogy a szakmai gyakorlat mint fogalom valahol az évek során elveszett. Ha egy cég lehetőséget biztosít egy képzetlen (lássuk be, a mai felsőoktatás elméleti tömegterrorja nem biztosít felkészült munkaerőt) fiatal TANULÓ-nak, miért kell még fizetni is érte, ráadásul ennyit? Inkább felvesz egy teljes értékű, önálló munkára képes szakembert, mint hogy fizessen és még mellette oktasson is egy diákot. Ez a rendszer sajnos tarthatatlan, és hosszútávon sem a diákok sem a munkaadók számára nem kedvez!

padisah 2014.07.30. 14:35:19

@Nessaj: Azért szokták, hogy még az elején leapacsolják a tehetséges fiatalt, akinek esetleg lenne jobb helye is más cégnél.

A cég kockázata inkább az, hogy miután saját pénzből kinevelték elhúz egy másik tőkeerősebb céghez 2x fizetésért.

Nálunk az újak legalább 3 hónapig csak tréningeznek, mire be lehet őket vetni tényleges munkára (szoftverfejlesztés).
süti beállítások módosítása