positive-life-change.jpgA múlt év a különös felmondások éve volt.

Többek között én is váltottam. Aki ismer, tudja, általában szeretek biztosra menni. Így kivártam a megfelelő lehetőséget. Megjegyzem, ma is azt tanácsolom első körben mindenkinek, mielőtt cselekedne, nézzen alaposan körül.

Hitetlenkedve olvastam azonban, amikor két ismerősöm is jelezte: Segítsek...felmondtak. Nem bírták tovább. Inkább az álláskeresés, mint a munkahelyük.

Először elég vakmerőnek tartottam őket. Ráadásul két, már rég a saját lábán álló személyről van szó. "Emberek ezrei keresnek munkát és Ti nem féltek? Mi lesz Veletek?"-gondolkoztam napokig. Aztán persze, két találkozó lett a két problémából és én is sok mindent megértettem. Nem lenne etikus bizalmas információkat megosztanom, ezért álljon itt inkább a lista: mikor hagy magad mögött a munkahelyed minden áron?

1. Ha munkahelyi terror (divatos kifejezéssel: mobbing) áldozata vagy és mindent elkövettél, hogy megváltoztasd a helyzeted, de hosszú ideje nincs változás.

A munkahelyi lelki terror alatt azt értem, ha hosszú ideje, ismétlődően ki vagy téve a kollégák vagy a főnök fizikai illetve lelki sértéseinek Pl. gúnyolnak, kirekesztenek, molesztálnak, direkt negatív szituációknak tesznek ki.

Ilyen esetekben a legjobb, amit tehetsz, hogy asszertíven a bántalmazóval beszélsz a szituációról vagy jelzed a munkahelyeden a felettesnek. Sajnos az a tapasztalat, hogy sokszor nem lehet feloldani a konfliktusfolyamot.

A folyamatos bántás hamar lelki és testi betegségekhez vezet, hidd el többet érsz Te náluk.

 

2. Ha a cég jogtalanul bánik Veled.

Számtalan olyan helyzetet hallottam már, amit sokan el sem tudnának képzelni.

Könnyen pórul járhatnak a feketén vagy nem teljes bérre bejelentett alkalmazottak.

El sem hittem, amíg magam nem láttam: sokan akkor se mozdulnak, ha néha elmarad a törvény szerinti vagy lepapírozott fizetés.

3. Elviselhetetlen fizikai környezet.

Gondoltad volna, hogy egyes helyeken a munkahelyi dohányzási tilalmak ellenére még rendszeresen az orrod alá pöfékelhetnek az irodai szobában? Még talán egy dohányos is nehezen viseli ezt 8 órán keresztül.

Vagy hogy irodai munkát a tél közepén bódékban is végeztetnek és csodálkoznak, ha két hetente lázas betegen fekszel otthon?

4. Rossz hangulat.

A túlzottan stresszes, bizonytalanságokkal rémisztgető, leépülő munkahely megöli a kreativitást és a motivációt. Felborul a csapat egysége, a közös cél már csak a menekülés. Te se gondolkozz sokáig, viszont a barátokat tartsd meg, hiszen segíthetnek a későbbiekben.

5. Eddig csak kihasználtak, de Te magad is meg tudsz állni a lábadon.

Van tőkéd és egy jó ötleted miközben 10 éve kávét szervírozol és fénymásolsz? Nagy valószínűséggel érdemes előre lépned egy nagyot, hiszen még ha buksz is, hasonló munkahelyet könnyű szerrel fogsz találni.

Senkit nem szeretnék arra biztatni, hogy váljon vakmerővé: de talán Ti is érzitek, van egy határ, ahonnan érdemes kockáztatni. Visszatérve a két ismerősömre: az egyikük pár hónap alatt elhelyezkedett egy multinacionális cégnél, a másikuk pedig elindította a saját vállalkozását.

A bejegyzés trackback címe:

https://karriercafe.blog.hu/api/trackback/id/tr475100388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jobangel · http://jobangel.hu/blog 2013.02.23. 22:58:00

Egyetértek, teljes mértékben.

Bár az 5-ös pontban írtakat én is hangsúlyosan úgy kommentálnám, hogy csak óvatosan!
Ha már vállalkozni akar valaki, próbálja ki magát inkább másodállásban, hátha nem is való neki a vállalkozói lét, mert a saját szakmája mellé másféle tudás is kell hozzá.
Legyen a tőkéjének egy meghatározott része, amihez semmilyen körülmények között nem nyúl a vállalkozás érdekében(hogy maradjon tartaléka, ha mégsem jön be a vállalkozás). Mindez azért kell, mert sajnos hasonló munkahelyet nem fog könnyen találni. A sikertelen vállalkozást nem úgy értékelik, hogy komoly tapasztalatokat szerzett az illető, hanem simán és ostobán bukottnak bélyegzik.

studkell 2013.02.24. 00:53:19

"Emberek ezrei keresnek munkát és Ti nem féltek? Mi lesz Veletek?"-gondolkoztam napokig.

posztolónak: a gondolatjel ne kötőjel legyen. Mondjuk - valahogy - így kéne.

"A munkahelyi lelki terror alatt azt értem, ha hosszú ideje, ismétlődően ki vagy téve a kollégák vagy a főnök fizikai- illetve lelki sértéseinek"

Ha a "lelki"-nél nem tettél kötőjelet, a "fizikai"-nál mi értelme van? Amúgy az utóbbi a helyes, "i" képzőnél nem kell a kötőjel. Lehetőleg mielőbb javítsd, kösz.

laci_52 2013.02.24. 11:25:48

Nem sok olyan munkahely van, ahol a többségre az öt közül egyik pont sem érvényes...

Legtöbben mégis tűrünk, nyelünk és reménykedünk, hogy majd maguktól jobbra fordulnak a dolgok. Nem fognak!

Az alkalmazottak és a munkaadók nem egyenrangú felek, a hatalmas munkanélküliség miatt a munkavállalók egyre kiszolgáltatottabbá válnak. Pesszimista vagyok, ebben egyhamar nem lesz változás. Aki csak tudja, próbálja meg önállósítani magát, legyen a maga ura.

Tomi from Space · http://bodybuilding.blog.hu 2013.02.24. 11:33:50

Az a legszarabb, amikor van egy alapvetően kurva jó munkahelyed és kurva jó munkád és pont azok lehetetlenítik el, akiknek az lenne a feladata, hogy minden feltételt biztosítsanak.
süti beállítások módosítása