Mostanában sok HR tanácsadóval hozott össze az élet a munkahelyemen kívül és belül egyaránt, de mivel még viszonylag fiatalnak számítok ebben a szakmában egyébként is sokat gondolkozom azon: hogy ki az, akire igazán felnézhetek és kiből válhat igazán jó tanácsadó?

Nincsenek illúzióim: sokkal inkább függ az illető személyiségétől hogy profi tanácsadó lesz-e, mint a végzettségétől vagy a tapasztalataitól. Vágjunk is bele! Az alábbiakban sorra veszem azokat a személyiség vonásokat, melyek elengedetlenek ebben a szakmában.

 A kiváló kommunikációs-, szervező- és problémamegoldó készség elengedetlen. Fejvadászként a nap bármely percében jöhet olyan esemény vagy kérdés, melyre azonnal válaszolnod kell és csak az előbb említett tulajdonságokra támaszkodhatsz a megoldásban. A mai napon például betelefonált hozzánk egy jelölt és arról érdeklődött, hogy tudna Cobol fejlesztőként elhelyezkedni. Sajnos nem ez a legfelkapottabb programozási nyelv, ezért elég nehéz volt tanácsot adnom. Először az jutott persze eszembe, hogy a piaci trendeket ismertessem, ezzel még nem jutottunk közelebb a sikerhez, de végül kipiszkáltam az úriemberből hogy valójában sok más hasznos tudása is van, melyekkel az álláskeresése egy olyan iránnyal bővült, amit eddig nem is hangsúlyozott.

A történetnek volt egy olyan érdekessége, hogy bevallottam az úrnak, hogy mivel Cobol fejlesztőket nem nagyon keresünk mostanában, a részemről utánajárást fog igényelni a téma. Kértem, hogy küldjön egy e-mailt és másnapra utána járok a témának mélyebben, hogy könnyebben segíthessek. És láss csodát: nemhogy felháborodott volna, megköszönte, hogy őszinte voltam és segíteni akartam. Azt hiszem a második legfontosabb csoport az empátia és a jelöltek tisztelete. Sokkal hatékonyabb kapcsolatrendszert építhetünk hálás jelöltekkel. Sok fejvadász nehezen vállalja fel például a negatív visszajelzéseket is, pedig a jelöltek a legtöbbször még meg is köszönik. A legtöbb helyről ugyanis válaszra sem méltatják őket. Nagyon fontos példa az is, amikor a jelöltből Megbízó válik: sosem tudhatod kit hová sodor az élet…

Arra még kevesebben gondolnak, hogy az egyik kulcstényező a terhelhetőség. A fejvadászat nem feltétlenül nyugdíjas állás, először akkor szembesültem ezzel a ténnyel, amikor egy állásinterjún leült Velem szemben egy kissé hiperaktívnak tűnő ex-fejvadász és elmesélte a kiégésének történetét. Majd megkérdezte, hogy szeretném-e ezt csinálni.  Nos, valóban nem is sejthető kívülről, hogy az interjún magabiztosan faggatózó tanácsadó több oldalról is fokozott stressznek van kitéve. Rengeteg határidő van. Általában akkor fordulnak hozzá, ha már több úton próbálták betölteni a speciális pozíciót. Meg kell felelnie a felettesének, a Megbízónak, a jelöltnek és önmagának is.

Végül mit sem érne a kiválasztás és a keresés folyamata kíváncsiság nélkül! Érdekel, hogy hol találod a konkurencia potenciális jelöltjeit? Hogy milyen az ember a CV mögött? Hogy képes lesz-e ellátni az elvárt feladatokat? Neked való ez a szakma!

Üdv  Érdeklődő  Idegen!

Nem vagyok szakmai guru, se tapasztalt róka (egyelőre :-). Mégis úgy gondoltam, öröm lenne papírra vetni a világot, ami pár éve körbevesz. A HR, az interjúk és az önéletrajzok világa egyszerre izgalmas és kegyetlen. Számomra rengeteg megfigyelni valót adott. Hamar rá kellett azonban jönnöm, hogy érdemes megosztani a tudást az asztal másik oldaláról, mert egyre többeknek van igényük arra, hogy megismerjék mi áll egy-egy kiválasztási folyamat mögött.

Mielőtt azonban belevágnánk, pár szó álljon itt rólam is és ki-ki maga eldöntheti, hogy megtisztel-e a további figyelmével.

Újságírónak készültem, pszichológusként diplomáztam, három évig fejvadászként dolgoztam. Beleláttam számtalan cég hétköznapjába és tengernyi állásinterjút tudhatok a hátam mögött. Jelenleg vállalati oldalon szorgoskodom, HR területen egy több száz fős cégcsoportnál. Aktívan részt veszek többek között a teljesítmény értékelési folyamat kialakításában és munkaügyi területen bővítem a tudásom.

Az én utam sem könnyű, épp úgy megszenvedtem az álláskeresés különböző módjait, mint bárki más. Bántak Velem is szörnyen, de volt aki több száz jelentkező közül csak bennem látott fantáziát. Hiszek abban, hogy mindenkinek meg kell találnia a saját útját a képességeire építkezve. Nagyon fontos, hogy élvezzük a munkánkat, hiszem életünk nagy részét a munkahelyen töltjük.

Az élet kiszámíthatatlan, én sem lettem sem pszichológus, sem újságíró, de folyamatosan szembe jönnek Velem a hasonló lehetőségek még HR-esként is. Szerkesztettem online HR magazint, több cikkem jelent meg olyan újságokban mint Népszabadság, Világgazdaság vagy a Mindennapi Pszichológia. Hetente több ismerősöm és ismerőse keres meg azzal, hogy segítsek az álláskeresésben. Sosem ígérem, hogy tutira segíteni tudok, de a legtöbben szerencsére optimistán távoznak.

Rendszerint ezek a találkozók ihletnek meg. A blogon olvasható témafelvetések, mindig egy kávé vagy üdítő melletti kérdések kapcsán születnek. Naponta tapasztalom, hogy sokaknak szüksége van ezen a területen egy iránytűre, legyen szó akár az álláskeresés apró praktikáiról vagy egy jelölt kiválasztásáról. Sokan félnek kérdezni, másokban fel se merül hogy rosszul próbálkoznak…

Nekik, mindazoknak, akiket foglalkoztat a munkaerőpiac és saját karrierútjuk kisebb-nagyobb problémái, folyamatai ajánlom ezt a blogot és természetesen a tapasztalataimat. Kérdezzetek bátran vagy kávézzatok velem!

Vivien

karriercafe@gmail.com